~34.rész..Zayn szemszöge, vissza Londonba..
2012.09.30 00:23
Sajnálom hogy ennyit késett az uj rész, de elég zavaros hetem volt. És ugyebár a suli..
Na de mindegy az a lényeg hogy megérkezett a 34.rész is.:) Remélem tetszeni fog..
A rész alatt kiraktam az első díjam..Még1x nagyon köszönöm Áginak. Sokat jelent.♥
Jó olvasást. xx
*Zayn szemszöge*
Kedden a késődélutáni interjú után kiderült hogy péntekig semmi dolgunk nincs L.A-be. Miután ezt a hírt meghallodtam,és hazértünk elhatároztam
magam hogy visszamegyek 2 napra Londonba. Megkell beszélnem ezt a dolgot Vikivel addig úgysem nyugodnék. Gyorsan felhívtam a repülőteret
és jegyet rendeltem ma estére, igaz nem akartak adni de miután megtudták ki vagyok egyből igent mondtak az ajánlatomra.
Gyorsan összedobtam pár ruhát és lementem a srácokhoz, hogy elmondjam hova készülök.
-Hé, srácok elmegyek Londonba.-közöltem velük.
-Micsoda.??-kérdezte Liam
-Muszáj, nem hagy nyugodni a Vikis ügy.
-Zayn, mond el neki az igazat.-lépett elém Danielle.
-Úgy lessz.-mosolyogtam
-Hát, haver elég hírtelen jött ez. De ugye péntekre visszajössz.?-/Harry/
-Persze, addigra itt leszek..
Elköszöntem a srácoktol és indultam is a repűlőtérre. A gép amin visszamegyek Londonba 23:15-kor indul, addig még van egy órám.
Fogtam egy taxit és a repűlőtér felé vettük az irányt. Bő 15 perc alatt odaértünk, kifizettem a sofőrt és bementem a repülőtérre.
Szerencsére kevesen voltak a helyszínen ezért 3 képnél többet nem kellett csinálnom. Miután leszállt a gép én azonnal felszálltam rá.
Kényelembe helyeztem magam, és gondolkozni kezdtem hogy mégis mit mondjak Vikinek.
Az úton párszor felhívtam, hogy ne váratlanul állítsak be, de felesleges volt. Nem vette fel, így meglepetés leszek,
Félúton elnyomott az álom. Arra kelltem,hogy utasítottak leszállás következik. Amikor leszálltam a hatalmas járműről 8:45 volt.
Gyorsan fogtam egy taxit és egy helyi, nem elég híres hotelbe szálltam meg London végén. Elég sok idő volt mire odaértünk.
09:35 volt amikor már túl a reggelin, eldöntöttem hogy elmegyek Vikiékhez.
Letusoltam,átöltöztem és készen voltam indulni. Újra egy taxit fogtam és a belvárosba vitettem magam, hiszen ott van az a hotel
ahol a szerelmem jelenleg tartozkodik.
10 óra már elmúlt amikor a hotel bejáratánál álltam és izgultam, mi lessz Viki reagciója. Beszálltam a liftbe majd azon a bizonyos emeleten
kiszálltam. Nagy levegőt vettem majd bekopogtam az ajtón. Pár pillanat alatt egy nő nyitott ajtót, aki nagy szemekkel figylet.
Hasonlított Vikire ezért gondoltam hogy az anyukája lehet.
-Jónapot, Zayn Malik vagyok. Viki itthon van.?-szólaltam meg.
-Á Zayn, Eva vagyok Viki anyukája, még alszik.
-Értem, sok jót halodtam ám magárol.-húzotdott mosolyra a szám, ahogyan az övé is.
-Igazán.?
-Igen Viki sokat mesélt magukrol.
-Ugyan, tegezz nyugodtan, nem vagyok én olyan öreg.-nevette el magát.
-Rendben. Szóval Viki még alszik.?
-Igen, de gyere beljebb. Nemsokára felkelltem.
-Dehogyis, nem kell felkellteni, aludjon nyugodtan.
-Jólvan akkor, de te gyere beljebb, beszélnünk kellene.-nyitotta ki az ajtót jobban.
Én nem szóltam semmit csak beléptem a hotelszobába tudtam hogy az újsácikkről és a képről akar beszélni ahogy beléptem, egyből
megcsapott Viki illata ami annyira hiányzott, igaz 2 napja ment el de öröggé valóságnak tünt,főleg a cikk után, amiből semmi NEM igaz.
-Ülj le Zayn.-mutatott Eva az asztalhoz.
Leültem ő pedig velem szembe. Beszélgetni kezdtünk, meséltem magamrol, a srácokrol. Eva is mesélt magárol, Viki kiskorárol, amit örömmel
hallgattam.
-Nos Zayn, az az újság..-kezdte Eva de félbeszakítottam.
-Abbol semmisem igaz, éppen ezért jöttem hogy elmagyarázzam.-éppen amikor befejeztem csapodott egy ajtó.
Azthittem Viki kellt fel de nem, az apukája volt.
-Jónapot, Zayn Malik vagyok.-álltam fel.
-Te vagy az a fiú.-mondta és csóválta fejét.
-Igen.-hajtottam le a fejemet.
-Összetörted a szívét, ugye tudod.?-tette fel a kérdést
-Tisztába vagyok vele, de semmisem igaz abbol amit az újság leírt.
-Mégis mit keresel itt.?-kérdezte mély hangján
-Tisztázni szeretném a dolgot.
-Jól teszed, kíváncsi vagyok rá.
-Eltudnád mesélni mi történt.?-sétált mellém Eva.
-Persze
-Mellesleg, Don, a férjem.-mutatta be Eva, Viki édesapját.
Leültünk az asztalhoz és elmeséltem az egész Hétfői estét. Viki szülei csendben hallgatták végig a történetet, majd amikor befejeztem
mintha megkönnyebültek volna.(?!)
-Azthittem, teis ilyen sztár gyere vagy akinek nem fontos egy kapcsolat.-szólalt meg Don.
-Teljesen más vagyok, sokan ezt hiszik de ez nem így van. Attol hogy valóra váltottam az álmomat, nem lettem se nagyképű, se
beképzelt. A rajongók nagyon fontosak nekünk, hiszen ha ők nincsenek akkor mi sem. És én is ugyanúgy keresem azt a lányt, akiben megtalálok
mindent, ugyanúgy mint mások.-valottam be.
-És nagyon remélem Viki megérti ezt az egészet, mert nem akarom elveszíteni.-hajtottam le fejemet.
-Akkor most menj és ébreszd fel.-mutatott Eva Viki szobája felé.
Feálltam az asztaltol és az ajtó felé mentem. Nagy levegőt vettem majd lenyomtam a kilincset....