~35.rész.-Meglepetés.

2012.10.04 20:08

Sziasztok, sajnálom hogy csak most jött az új rész .:S Remélem tetszeni fog.:D
és megkérhetnélek hogy kövessetek engem és barátnőmet twitteren.? nagyon megköszönném.

1.https://twitter.com/Livija_13
2.https://twitter.com/Bella_Evelin98  
Ha követtek minket akkor köszönjük szépen:D A következő rész vasárnap felé várható.:) addig is jó olvasást.:)
Puszii




*Zayn szemszöge*
Amikor kinyitottam az ajtót, beláttam az egész szobát. A helyiség közepén az ágy helyezkedett el, ahol Viki aranyosan aludt.
Kicsit gondolkoztam, majd becsuktam magam mögött az ajtót. Oda sétáltam az ágyhoz és legugoltam mellé.
Csendben néztem Vikit, ahogy egyenletesen szuszog. Annyira vágytam a csókjára, de tudtam hogy nem szabad. A kezemet lassan a puha
arcára helyeztem és simogatni kezdtem amitől egy mosoly húzodott a szájára.
 
*Viki szemszöge*
Semmit nem álmodtam. Ez egy lapos,szomorú alvás volt. Gondolkoztam félálomba(??) Egyszercsak egy puha kéz ér az arcomhoz.
Ezt a kezet bárhol felismerem..ZAYN... azthittem csak képzelődök, de ahogy lassan kinyitottam a szemem kirajzolodott előttem Zayn
alakja. Az a haj, a szemei és a szája. Meg akarom csókolni, most. NEM,STOP.! nem lehetek ennyire gyenge.
Csendben figyeltem a földön gugoló fiút, amikor leesett hogy mi is van valójában.
-Te meg mit keresel itt.?-ültem fel hirtelen az ágyba.
-Hozzád jöttem.-állt fel Zayn majd mellém ült.
-Mégis minek.?-szegeztem rá szúros tegintetemet.
-Hogy elmondjam, semmisem igaz ami az újságban áll.
-Perszee..lebuktál és most kiszeretnéd magyarázni magad ugye.?-küzködtem könnyeimmel.
-Viki, kérleg legalább halgass meg.
-Neem.-vágtam rá egyből.
-Kérleg, halgass meg.-kérlelt jobban.
-Rendben.-adtam be a derekamat.
-Köszönöm..szoval az úgy volt hogy este elmentünk a fellépésre(.....) és reggel amikor megláttam az újságot, nem hittem a szememnek, 1 pillanat volt az egész
és le lett kapva..Kérlek higgy nekem.-valotta be.
Teljesen őszinte volt, és a szemében is látszott a megbánás. De nem tudom hogy most mit higgyek el. 
-Zayn..-csuklot el a hangom.
-Kérlek ne sírj.-húzott magához a srác..annyira hiányzott az ölelése.
-Foggalmam sincs hogy most mit gondoljak. Teljesen össze vagyok zavarodva.. Időt kérek.-bukott ki belőlem minden.
-Rendben. De mégis mennyit.?
-Nemtudom. Át kell gondolnom az egészet.-húzodtam el tőle, de csak azért hogy a szemébe tudjak nézni.
-És amúgy te hogy hogy nem Los Angelesbe vagy.?
-Holnap éjszaka repülök vissza. Pénteken lesz egy fellépésünk, addig semmi dolgunk, gondoltam eljövök.
-Értem.-töröltem le könnyeimet.
-De most mennem kell, köszönöm hogy meghallgattál és ha átgondoltad kérleg jelenkezz.
-Megígérem. Szia Zayn-köszöntem el tőle.
-Szia Viki.-sétált ki az ajtómon.
Visszadűltem az ágyba és bele is kezdtem a gondolkozásba. Végülis az újság nagy része hazugságbol áll össze..És már 1 hónapja ismerem Zaynt
nem ilyen. De lehet hogy tévedek.?? mivan ha most kivételesen az újságban írtak az igazak.?? és mivan ha Zayn hazudik.??
Csak ezek a kérdések ismétlődtek el fejemben. Egész nap kuksoltam az ágyba, ki sem tettem a lábamat a szobábol. Anyu hozott egy kis reggelit
de rá sem néztem. Vártam hogy hazajöjjön Bella és beszélni tudjak vele. 
-Szia Viki, mizujs.?-lépett be egy széles vigyorral az arcán a barátnőm.
-Itt volt Zayn.
-Tényleg.? hogy-hogy.? kibékültetek.?-sorakoztatta fel kérdéseit.
-2 napra iderepült, hogy elmagyarázza a dolgokat..és nem békültünk ki. Időt kértem.
-Mesélj.-ült le mellém.
Mindent elmeséltem neki. Azt hogy mit mondott Zayn, azt hogy mit reagáltam és azt is hogy mi a véleményem.
-De Viki, te is tudod hogy nem csalt meg.
-Tudom..vagyis azt hiszem.
-Akkor meg mire vársz? hívd fel.
-De nemtudom..
-De tudod, öltözz fel, hívd fel és beszélj meg vele egy találkozót. MOST.-tolt ki az ágybol a barátnőm
-Okéoké.
Kezembe kaptam a telefont és kikerestem Zaynt. Félve ugyan de rányomtam a zöld gombra..kicsöng..
-Halo.?-szólt bele az az irtó aranyos hang
-Szia Zayn, Viki vagyok.
-Áh..Szia Viki.-lepődött(??) meg.
-Figyelj..találkozhatnánk.?
-Persze. 1 óra múlva a kávézó, ahol dolgozol.?
-Rendben. Akkor 1 óra múlva. Szia
-Szia.-majd letettük.
12:41 volt ami az jelenti hogy félórám van elkészűlni. Gyorsan berohantam a fűrdőszobába és készülődni kezdtem.
Kivasaltam a hajam. Halványan kifestettem magam és felőltöztem. Mielött elindultam volna szorosan megöleltem és egy "köszönöm"-öt
súgtam fülébe. Annyira jó hogy ő itt van nekem.
Elköszöntem anyuéktol és kiléptem az ajtón(..)
Vissza