Sziasztok.Liviija vagyok és ez itt az 1.blogom.Sokat gondolkodtam,hogy fel rakjam-e amit írok mivel elsőnek csak hoppi szinte indult. Amikor unatkoztam,szomorú,vidám voltam az íráshoz fordulltam és érdekes sztori jött létre.Mindenesetre eldöntöttem,hogy igenis belekezdek. Nagyon remélem tetszeni fog nektek:)
Egy kis történet.: 2012.februárja lehetett amikor barátnőm egy napon be nem fogta a száját. Folyamatosan "One Direction" nevezetű bandárol beszélt nekem és hogy milyen jó hangjuk van stbstb. Őszintén kicsit már untam. Tudtam kikről volt szó mert már hallodtam a srácok zenéjét zenecsatornákot és képeket is láttam róluk. Azt már akkor tudtam,hogy iszonyat helyesek és azt is hogy nagyon jó hangjuk van. Pár nap múlva nagyon nagyon unatkoztam és úgy gondoltam keresek róluk videókat,képeket és zenéket is hallgatok hiszen jobb dolgom nincs. Esküszöm az volt életem LEGJOBB döntése,hogy beírtam a keresőbe a banda nevét. Megnéztem az összes videót amit találtam róluk és beleszerettem ebbe az 5 csodálatos srácba. Nem tudom leírni milyen érzés volt. FANTASZTIKUS. Attol a naptol nem telt el úgy óra,hogy ne hallgassam a zenéjüket. Naprol napra jobban szerettem őket.
Most ebben a pillanatban Directionernek tartom magam. Nem azért mert vannak 1D-s cuccaim hanem azért mert tudok sírni,nevetni a twitcamokon, twettjeiken. Tudom ki az a Jimmy,Kevin. Tisztába vagyok azzal hogy hogy tartozik ide a kanál,a tükör,a répa. Ennek az 5 csodálatos fiúnak hála rengetek olyan embert ismertem meg akit imádok. #1Dfamily.<3 "I Love You Zayn,Louis,Harry,Niall and Liam" :$

 

 

 

 

Mindannyian tudjuk,hogy egy Directioner olyas valaki, akinek mindent a fiúk jelentenek, de MINDENT. Megváltoztatták az életünket, és ezt nem csak mondom, tényleg így van. Reményt adtak nekünk, reményt hogy kitartsunk valami mellett. Megneveteettek minket, mikor magunk alatt voltunk, kihúztak minket a szomorűságból, és mindíg is ott voltak nekünk a zenéjükön keresztül, a hangjukkal, a twitcamjeikkel, a videónaplóikkal, a tweetjeikkel, a képeikkel..